Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) elnökeként április 25-én előadással vett részt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által szervezett szakmai délelőttön, ahol a 2000 LE egyenérték alatti települések szennyvízberuházási lehetőségei, azok műszaki és gazdasági kihívásai, finanszírozhatósága álltak a fókuszban.
A globális urbanizációs trendek alapján előre jelezhető infrastruktúra beruházási és rekonstrukciós igények a következő 25 évben mintegy 41 billió (1012) dollárt jelentenek világszinten. A települési infrastruktúrák között a víziközművek helyét és súlyát jól mutatja az a tény, hogy ennek a rekonstrukciós igénynek több, mint a felét a víziközműveink állapotának megőrzésére kell(ene) fordítani.
Magyarország településeinek 76%-a 2000 fő alatti, a lakosság 14%-a él 2000 főnél kisebb népességszámú településeken. Uniós szabályozás szerint azok a településeknek, agglomerációknak kötelező megoldani szennyvízelvezetési és –tisztítási feladataikat, amelyek jobban terhelik a környezetüket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor hazánk vállalta, hogy megoldja a települési rendszerek, 2000 lakosegyenérték feletti szennyezőanyag-terhelést jelentő települések szennyvízkezelését és uniós támogatásból jelentős beruházásokat hajtott végre ezen a területen (ISPA, KIOP, Kohéziós Alap, KEOP, KEHOP)
Mi lesz a fennmaradó kis településekkel? A 2000 LE szennyezőanyag terhelés alatti települések szennyvízkezelésének kérdését az Unió tagállami hatáskörbe utalta, de regionális fejlesztési források által kis mértékben ezeket a beruházásokat is támogatta (ROP, TOP).
Milyen eszközök állnak a kis települések rendelkezésére, akik szeretnék megoldani szennyvízelvezetési és – tisztítási problémájukat?
Vagy helyi szennyvíztisztítót építenek, vagy a szennyvizet elvezetik a legközelebbi nagyobb településen kiépített tisztítóba.
A racionális döntéshez műszaki, szakmai tervezés mellett foglalkozni kell a költséghatékonyság közgazdasági alapelvévelt is, javasolt a megoldásokat a döntést megelőzően áttekinthető, szakmailag helytálló, megbízható, életciklus szemlélet alapján kritikai vizsgálatnak és ellenőrzésnek is alávetni. A teljes életciklus költség alapú értékelés alapvetése szerint, egy adott műszaki megoldás költséghatékonyságának helyes értékeléséhez, figyelembe kell vennünk az eszközök teljes élettartama alatt felmerülő összes költségét, hogy összességében a legelőnyösebb változat kerüljön kiválasztásra.
Kovács Károly előadásában a kistelepülések szennyvízelvezetési és –tisztításának műszaki lehetőségeinek szakmai bemutatását a teljes életciklus személet által biztosított gazdasági megoldás kiválasztásának fókuszában mutatta be.